Alapító okirat

(a Kolozsvárott, 2011. február 11-én kelt módosítással – aláhúzással jelölt – egységes szerkezetben)

Alulírott mint Alapító,

a Fundatia Sapientia, azaz a Sapientia Alapítvány (3400 Cluj, str. Matei Corvin nr 4. – Románia, Kolozsvár)

• tekintettel a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarság iránt viselt különleges felelősségére;

• tekintettel – az európai civilizáció kötelező minimumát jelentő – nemzeti önazonosság megőrzésére irányuló jogos igényre bármely országban;

• tekintettel a határon túli magyar fiataloknak a saját államukban történő anyanyelvi oktatásához fűződő jogos egyéni és közösségi elvárásokra;

• végül tekintettel arra, hogy a „kiművelt emberfők” képzésének nélkülözhetetlen színtere a felsőoktatás,

a Magyar Köztársaság Alkotmányában és Polgári Törvénykönyvében biztosított jogommal élve az alábbi kiemelkedően közhasznú alapítványt alapítom.

1. Az Alapítvány neve: Sapientia Hungariae Alapítvány

székhelye: 1092 Budapest, Ráday u. 28.

célja: a határon túli magyarság felsőoktatásának fejlesztése,

és az ehhez kapcsolódó tudományos, kutatási­-fejlesztési

tevékenység támogatása

közhasznúsága:

Az Alapítvány a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) szerinti közhasznú szervezet. Közhasznú tevékenységei a Kszt. 26. § c) pontja körében: a tudományos tevékenység, kutatás (3. pont); a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (4. pont); a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység (13. pont); a közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások (20. pont).

Az Alapítvány a Külügyminisztériummal és a Határon Túli Magyarok Hivatalával együttműködve – részben azok helyett – részt vesz a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésében. Erről a közfeladatról a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény „XVIII. Külügyminisztérium” fejezet 5. fejezeti kezelésű előirányzatok cím 15. „A határon túli magyar felsőoktatás fejlesztése” alcím rendelkezik.

Ennek alapja a Határon Túli Magyarok Hivataláról szóló 90/1992. (V.29.) Korm. rend. 5. § g) pontja, amely szerint a Hivatal figyelemmel kíséri a központi költségvetési forrásokból származó, a határon túli magyarok támogatására szánt összegek felhasználását, javaslatokat tesz a támogatások súlypontjainak kialakítására. Így e két jogszabály – egymással is összevetve – arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság a Határon Túli Magyarok Hivatala útján a költségvetési törvényekben határozza meg a határon túli magyarok támogatására szánt összegeket, s ezek körében gondoskodjon a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztéséről.

Ezek alapján az Alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezet. [Kszt. 5. § a)].

2. Az Alapítvány tevékenysége

Céljai érdekében az Alapítvány különösen

• felhívja és mozgósítja az azokkal egyetértő adományozó és támogató személyeket és szervezeteket;

• nyilvántartja és a célokkal összhangban kezeli az ilyen módon számára befolyt adományokat; végül

• céljaival összhangban gondoskodik az adományok során keletkező alapítványi vagyon felhasználásáról, a többi között ösztöndíj- és vendégtanári rendszer kialakításával és működtetésével, valamint az ezt szolgáló tárgyi feltételrendszer (infrastruktúra) megteremtésével és fenntartásával.

Az Alapítvány e tevékenységei megvalósítása során

• az alapítványi célok megvalósítására pályázatokat ír ki;

• az Alapítvány alapcélkitűzéseit segítő klubokat működtethet; valamint

• kapcsolatot tart a céljait támogató külföldi szervezetekkel.

Az anyagi (pénzügyi és más dologi) támogatás a Kuratórium döntése szerint valósul meg, ideértve a folyamatos, illetve pályázati (tartós vagy időszakonként visszatérő, illetve eseti) díjazást is.

Az Alapítvány

1. közhasznú szolgáltatásaiból - az alapítványi célok körében - bárki részesülhet;

2. vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

3. gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azokat a jelen Alapító Okiratban meghatározott tevékenységére fordítja;

4. közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat; szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3. Az Alapító és a támogatók felajánlásainak tárgya

Az Alapító és a támogatók felajánlásainak tárgya lehet

- pénz, különösen tőke, kamat, járadék, értékpapír, deviza;

- jog, különösen vagyoni értékű jog, használati és tulajdonjog;

- tevékenység, különösen közreműködés;

-dolog, különösen ingatlan és ingó, műtárgy,

időleges vagy végleges, időszakos vagy rendszeresen visszatérő átruházása.

Az adományozókról és az adományokról lajstrom készül, amelyet az Alapítvány Kuratóriuma jogosult – ha azt az adományozó nem zárta ki – a sajtóban közzétenni.

4. Az Alapítvány induló vagyona

Az Alapítvány induló vagyona 6.000.000.- Ft, azaz Hatmillió forint, amely összeget az Alapító az eredeti Alapító Okirat aláírását követő 15 (tizenöt) napon belül bocsátott az Alapítvány rendelkezésére.

Az Alapító az Alapítvány céljára felajánlott összegeket és más adományokat nem vonhatja vissza.

5. Az Alapítvány vagyonának felhasználási módja

Az Alapítvány céljainak megvalósításához az Alapítvány 10.000.- Ft-ot, azaz a Tízezer forintot meghaladó mindenkori vagyona teljes egészében felhasználható. Egyébként az Alapítvány vagyonának felhasználásáról a Kuratórium dönt.

6. Az Alapítvány képviselői

• Maróth Miklós, az Alapítvány elnöke (sz. Budapest, 1943. február 5-én, an. Külics Márta), 1125 Budapest, Mátyás király út 47. sz. lakos és

• Hámori József az Alapítvány titkára (sz. Fegyvernek, 1932. március 20-án, an. Milassin Júlia), 2092 Budakeszi, Erkel u. 89.B. sz. alatti lakos.

önállóan jogosultak az alapítvány képviseletére.

A bankszámla feletti rendelkezésre a Ptk. szabályai azzal irányadók, hogy a bankszámla felett bármely két kuratóriumi tag, illetőleg egyikük és az – Alapítvány elnöke és titkára által, a számlavezető pénzintézet rendje szerint erre feljogosított – alkalmazott irodavezető együttesen jogosultak rendelkezni, illetőleg az alapítvány két képviselője a bankszámla felett önállóan is jogosult rendelkezni. Egyébként az Alapítványt a képviselők külön–külön akként jegyzik, hogy az Alapítvány géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott neve fölé vagy alá nevüket önállóan írják.

7. A Kuratórium

Az Alapítvány ügydöntő, képviselő és kezelő szerve a 6 (hat) tagból álló Kuratórium.

A Kuratórium dönt az Alapítvány céljainak megvalósításáról, és annak érdekében vagyona felhasználásáról. A vagyon felhasználására a Kuratórium tagjai tesznek javaslatot.

Kizárólagos hatáskörébe tartozik - az éves beszámoló jóváhagyásával egy időben - a közhasznúsági jelentésnek a Kszt. 19. § (3) bekezdése szerinti tartalommal történő elfogadása.

A Kuratórium tagjai:

• Maróth Miklós, az Alapítvány elnöke (1125 Budapest, Mátyás király út 47. sz.);

• Hámori József, az Alapítvány titkára (2092 Budakeszi, Erkel u. 89/B. sz.),

• Németh Judit (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 3.);

• Kroó Norbert (1125 Budapest, Galgóczy u. 51. B)

• Kató Béla (Románia ­– 400371 Ilieni – Illyefalva, str. Templom u. 403.);

• Farkas Emőd (Románia – 400462 Cluj-Napoca – Kolozsvár, str. Constantin Brancusi u. 186., 10/42.).

Nem lehet a Kuratórium tagja, akivel szemben a Kszt. 9. § (1) szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn. A Kuratórium tagja, illetve az annak jelölt személy köteles a Kszt. 9. § (2) bekezdésébe foglalt kötelezettségének eleget tenni.

A Kuratórium elnöke és titkára

• A Kuratórium elnöke Maróth Miklós. A Kuratórium elnöke tisztét társadalmi megbízatásként látja el.

• Az Kuratórium titkára Hámori József kuratóriumi tag.

• A Kuratórium elnöke vezeti a Kuratórium üléseit, míg titkára közvetlenül vagy az alkalmazott irodavezető útján gondoskodik az emlékeztetők vezetéséről és nyilvántartásáról.

A Kuratórium szervezete és működése

A Kuratórium ülésén minden tagnak 1 (egy) szavazata van.

A Kuratórium üléseit – az alapító javaslatára vagy saját elhatározása alapján – bármely kuratóriumi tag a székhelyre vagy az alapítványi irodába az ülést megelőzően legalább 8 (nyolc) nappal, a napirend megjelölésével levél útján hívja össze, évente legkevesebb egy alkalommal, de bármikor, ha annak indoka felmerül.

A Kuratórium az eredeti napirend kérdéseiben akkor határozatképes, ha döntésénél tagjainak több mint fele jelen van. A Kuratórium az eredeti napirenden nem szereplő kérdésekben csak akkor határozatképes, ha ülésén valamennyi tagja jelen van, és a kérdés napirendre történő utólagos felvétele ellenszavazatot nem kapott.

A Kuratórium határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Kuratórium ülései nyilvánosak. A kuratóriumi ülésekről írásos emlékeztetőt kell vezetni, melyet két kuratóriumi tag hitelesít. Az írásos emlékeztetőknek tartalmaznia kell a meghozott határozatokat.

A Kuratórium határozatait írásba kell foglalni, és azokat lajstromozni kell. A lajstromnak mint nyilvántartásnak tartalmaznia kell a döntések tartalmát, hatályát, meghozatalának időpontját, illetve a mellette és ellene szavazó kuratóriumi tagok számarányát és személyét.

8. Közhasznúsági nyilvánosság

A kuratóriumi emlékeztetőknek és határozatoknak tartalmaznia kell:

• a keletkezés helyszínét és időpontját;

• a felszólalások (hozzászólások) tárgyát és lényegét;

• a kuratórium döntéseinek tartalmát a határozatok szó szerinti szövegével;

• a döntések tárgyi, időbeli és személyi hatályát, a szavazások szám szerinti eredményét, benne a döntéseket támogatók és ellenzők számarányát és személyét; valamint

• az elnök, a hitelesítő(k) és az esetleges további aláírók személyét.

A kuratóriumi határozatokat az azokkal személy szerint érintettekkel – az őket érintő részükben – szó szerinti kivonatban a keletkezéstől számított 8 napon belül írásban kell közölni.

Az Alapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratokat az Alapítvány irodájában egy-egy eredeti példányban kell elhelyezni. Ezekbe – az igényének igazolt jelzését követő 15 napon belül – az adat- és titokvédelmi szabályok megtartásával bárki betekinthet, a közhasznúsági jelentésről vagy annak egyes részeiről pedig saját költségére másolatot készíthet.

A fenti rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni annak érdekében is, hogy az Alapítvány szolgáltatásai igénybevételének módja nyilvános (hozzáférhető) legyen. E körben a tájékoztatási kötelezettség az Alapítvány titkárát terheli.

A kuratórium titkára – a Kszt. 5. § b) pontjára figyelemmel – a Magyar Nemzet című napilap útján 30 napon belül köteles nyilvánosságra hozni az Alapítvány jelen alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait. A kuratóriumi döntéseket, valamint a működés és a szolgáltatások igénybe vételének módját, továbbá a beszámolók közléseit – az azok keletkezésétől számított 8 napon belül – a kuratórium titkára a székhelyen és az alapítványi irodában (1012 Budapest, Pálya u. 7. II. em. 6.) történő kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.

9. A döntéshozatali összeférhetetlenség

A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Az előző rendelkezés alkalmazásában nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

10. Felügyelő bizottság

Általános szabályok

Az Alapítvány felügyelő szerve 3 (három) főből álló felügyelő bizottság. A felügyelő bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.

A felügyelő bizottság elnöke és további tagjai:

• Veres Lajos elnök (1055. Budapest, Markó u. 7.);

• Kovács Zoltán tag (2000 Szentendre, Római temető u. 15.); és

• Tonk Márton tag (400015 Cluj-Napoca – Kolozsvár, str, Republicii u. 24./a., 4.).

Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve az Alapítvány esetleges könyvvizsgálója az a személy, aki

1. Alapító, illetve a Kuratórium elnöke vagy tagja,

2. az Alapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

3. az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –, illetve

4. az a) –c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A felügyelő bizottság tevékenysége

A felügyelő bizottság

1. ellenőrzi az Alapítvány működését és gazdálkodását;

ennek során a Kuratórium tagjaitól jelentést, az Alapítvány munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;

2. tagja a kuratóriumi üléseken tanácskozási joggal részt vehet;

3. köteles az Alapítókat, illetőleg a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

• az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy az Alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Alapítók, illetőleg a Kuratórium döntését teszi szükségessé; illetve

• a kuratóriumi tagok vagy valamelyikük felelősségét megalapozó tény merült fel;

1. indítványára – az annak megtételétől számított harminc napon belül – az Alapítókat, illetőleg a Kuratóriumot össze kell hívni; e határidő eredménytelen eltelte esetén az Alapítók, illetőleg a Kuratórium összehívására a felügyelő bizottság is jogosult;

2. köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az Alapítók, illetőleg a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszik meg.

A felügyelő bizottság az előző rendelkezés a) pontja körében részletesen az alábbi feladatokat látja el:

• az Alapítvány gazdálkodási, pénzügyi tevékenységének tervszerű ellenőrzése;

• az Alapítvány pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata;

• a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások ellenőrzésének betartatása;

• az éves mérleg és bevallás vizsgálata, záradékolása;

• a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése.

A felügyelő bizottság szervezetére és működésére a Kuratórium szervezetére és működésére vonatkozó szabályok (7. pont) azzal irányadók, hogy a 7. pont alkalmazásában a Kuratórium helyett felügyelő bizottságot kell érteni.

11. Az Alapítvány támogatásának lehetőségei

Az Alapítvány nyílt.

Az Alapítvány javára minden magán- és jogi személy szabadon felajánlásokat tehet. A felajánlások az Alapítvány számlájára történő pénzbeli befizetésekkel, vagy az anyagoknak, eszközöknek az átadásával történhetnek. Ezt követően a felajánlások nem vonhatók vissza.

12. Az Alapítvány létrejötte, időtartama, megszűnése

A jelen Alapítvány a Fővárosi Bíróság nyilvántartásába való bejegyzéssel nyeri el jogi személyiségét, és határozatlan időre szól.

Az Alapítványt a bíróság a nyilvántartásból törli, ha vagyona 10.000.- Ft, azaz Tízezer forint alá csökkent, és 6 (hat) hónapon keresztül az Alapítvány céljának megvalósítására további felajánlás nem érkezett.

Az Alapítványt a bíróság a Ptk. 74/E. § (3) és (4) bekezdései alapján megszüntetheti.

13. Záró rendelkezések

A jelen módosított Alapító Okiratban nem rögzített kérdésekben

• a Ptk. és a Kszt.,

• az Alapítvány szervezeti és működési szabályzata és

• az alapítványokra vonatkozó mindenkor hatályos további jogszabályok

az irányadók.

A jelen módosított Alapító Okiratból származó

1. általános értelmezési viták eldöntése során, valamint a nem szabályozott kérdésekben a Ptk.; míg

2. közhasznúsági kérdések értelmezése során, valamint a közhasznúság körében nem szabályozott kérdésekben a Kszt.

szabályait kell alkalmazni.

* * *

A jelen Alapító Okiratot az Alapító, mint akaratával mindenben megegyezőt, helybenhagyólag írja alá.

Kelt: Kolozsvárott, 2011. február 11. napján

Alapító úgy mint:

Kató Béla

. .............................................................

elnök P.H.